A luzitániai lovak felépítésükben hasonlóak az andalúz lovakhoz, de kevésbé „arabozottak”. Egykor harci lovakként használták őket, hamarosan nemcsak parádés lovakká váltak, hanem hazájukban, Portugáliában a bikaviadalokban is használták őket. Az Altér real fajta egy másik neve a luzitánai lónak? Miről volt híres Novilheiro mén? Tudja meg cikkünk elolvasásával.
Luzitániai (Lusitano) – a fajta története
Luzitániai ló (szintén: portugáliai ló) - angol Lusitano vagy Puro Sangue Lusitano (PSL), amely a mai Portugália területeiről származik - Ribatejo és Alentejo régióból, Lisszabontól keletre. A Lusitano név a "Lusitania" szóból származik, amely a fajta tenyésztési régiójának ókori római neve.
A luzitániai lófajta őse, akárcsak az andalúz lovak esetében, a Sorraia póni. Az észak-afrikai berber lovakon lovagolt Mórok Spanyolország 710-ben történő inváziójával új vért hoztak a meglévő ibériai lótenyésztő gazdaságokba is. Az évszázadok során kialakult lófajta, amelyek a luzitániai és andalúz lovak közös ősévé váltak.
A 16. és 17. században a lovak folyamatosan mozogtak Spanyolország illetve Portugália között és az andalúziai ménesekből származó lovakat a portugál lovasság fejlesztésére használták. A luzitániai lótenyésztést a hadsereg (háborús lovak) és a lakosság igényeinek megfelelően fejlesztették tovább, az utóbbi a lovaskocsi húzására használta.
A luzitániai lovat mind Portugáliában, mind Spanyolországban andalúznak hívták egészen 1966-ig, amikor is a Lusitano nevet bevezették, miután mindkét ország szétválasztotta a méneskönyvet.
.jpeg)
A portugál afrikai gyarmatokon zajló forradalmak, Portugália gazdasági hanyatlásának küszöbéhez vezettek. Ez volt az az időszak, amikor az istállókat bezárták és magukat a lovakat eladták Spanyolországnak. A luzitániai lovak legjobb vonalait azonban az elkötelezett tenyésztőknek köszönhetően sikerült megmenteni.
Ma a portugál lusitano lovat főleg Portugáliában és Brazíliában tenyésztik. Ez egy meglehetősen népszerű fajta, így ennek a fajtának a lovai Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában, Nagy-Britanniában és más európai országokban is megtalálhatóak. A luzitániai lovakat ma andalúz, arab vagy telivér vérrel keresztezik.
A portugál méneskönyv hat lovat ismer (öt mént és egy kancát), amelyeket "családfőknek" neveztek el. Ez a hat ló a három fő fajtavonal alapító lovai: Andrade, Veiga és Coudelaria Nacional. Bár mindegyik vonal megfelel a fajtaszabványoknak és csak kissé eltérnek egymástól, mégis rendelkeznek egy adott családhoz rendelt egyéni jellemzőkkel.
A családok hat alapító lova:
- Agareno, Veiga mén 1931-ből, Bagochától, Lidadorig
- Primorosa, a Dominquez Hermanos mén 1927-ből, a Primorosa II-től, Presumido-ig
- Destinado, az 1930-as Dominquez Hermanos mén, Destinadytól Alegre II-ig
- Marialva II, Antonio Fontes Pereira de Melo mén 1930-ból, Campinától, Marialva-ig
- Regedor, Alter Real mén 1923-ból, a Gavinatól, Gavioto-ig
- Hucharia, a Coudelaria Nacional kanca 1943-ból, Viscainától, Cartujano-ig
.jpeg)
Luzitániai ló, és az Altér Real fajta
A luzitániai fajta egyik töredéke az Altér Real vonala lett. Ez egy Lusitano törzs, amelyet csak a portugáliai Alentejoban található Altér Real Stud-ban (Altér de Chao) tenyésztenek. A ménest 1748-ban alapította a portugál királyi család, hogy a nemzeti lovasakadémiát és a királyi udvart parádés lovakkal lássa el. Ma a Portugál Lovasművészeti Iskola (Escola Portuguesa de Arte Equestre) ezeket a lovakat kizárólag csak az előadásaihoz használja.
Az Altér Real fajtát 1747-ben Spanyolországból 300 ibériai kancából "dolgozták ki". Amikor a 19. század elején Napóleon megszállta Spanyolországot, az Alter Real törzs leromlott az arab, telivér, spanyol normandiai és hannoveri lovak betelepítése miatt. A 19. és 20. században azonban a törzs helyreállt, köszönhetően a spanyol vér szisztematikus hozzáadásának a tenyésztéshez.
A 20. század elején, a monarchiát lezáró 1910-es forradalommal az Altér Real törzs visszafordíthatatlanul kihalhatott. A királyi tenyészeteket bezárták, az archívumot pedig megsemmisítették. Ruy d'Andrade portugál hippológus és az ibériai lófajták specialistája megmentett két mént és több kancát, ami lehetővé tette számára az Altér Real fajtájának helyreállítását. 1942-ben átadta állományát a portugál mezőgazdasági minisztériumnak, amikor újranyitották az állami ménesbirtokot. A portugál hatóságok megtartották az állami tulajdonban lévő Altér Real ménest és továbbra is ott tenyésztik a lovakat a Portugál Lovasművészeti Iskola használatára.
Érdekes módon az Altér Real lovak csak pej színűek. Felépítésük kis mértékben tér el a luzitániai lóétól – egyenes profilú fej (mint egy andalúz lóé), marjuk nem túl kiemelkedő, lapockájuk gyakran túl rövid és meredek.
.jpeg)
Luzitániai ló – felépítés és jellemzők
A luzitániai ló hasonlít unokatestvérére - az andalúz lóra, kevesebb arabokra emlékeztető jellemzőkkel. Ezt mindenekelőtt a domború fejprofil, valamint csapottabb far és az alacsonyabb farokillesztés bizonyítja.
A Lusitano ló hattyú nyaka magasan illesztett, mint minden ibériai lóé. Jól felépített lapockák, erős, kompakt törzs és izmos, enyhén csapott far, amely lehetővé teszi a testsúly könnyű áthelyezését a hátsó végtagokra (ahogy azt egy magasiskola előírja). A luzitániai ló elegáns mozgását hosszú, száraz végtagjainak köszönheti, erős csüddel és patákkal. A vastag, dús farok és a sörény is lenyűgöző, ami szintén az andalúz lovakra jellemző tulajdonság.
Elérhető magasság: 150-160 cm
Testtömeg: kb. 500 kg
Szín: minden alapszínben megtalálhatóak, főként: szürke, pej és fakó
.jpeg)
Lusitano – luzitániai ló – használatuk
A luzitániai lovat a hadsereg és a lovaskocsik igényeinek figyelembevételével hozták létre, de ma a fajta szabadidős lovaglásban illetve díjlovaglásban is jól működik.
Magában Portugáliában még mindig használják munkalóként a tanyákon és a bikaviadalokon. Ma ezek a küzdelmek a korábbiaknál szelídebb formát öltenek, a bikát nem ölik meg, a megsebesült ló pedig a lovas szégyenének számít. Az erre a sportra tenyésztett lovaknak mozgékonynak és nyugodtnak kell lenniük, illetve a lovas irányítása alatt kell maradniuk még akkor is, ha bikával találkoznak.
Érdekes módon a luzitániai ló akár az ugró szakágban is bizonyíthat. A híres brit lovas, John Whitaker által lovagolt Novilheiro mén lett Nagy-Britannia díjugrató bajnoka, majd Európa pénzdíjas rangsorának éllova.
További sikerei ennek a fajtának:
- 1995-ben a belga Felix Brasseur vezette négylovas csapat megnyerte a FEI Fogathajtó Világkupát és 1996-ban a világbajnokságot,
- A portugál díjlovas válogatott luzitániai lovakon, 2002-ben csapat bronzérmet szerzett a Lovas Világjátékokon és ezüstérmet a 2004-es nyári olimpián,
- Lusitano fajtájú ló 2002-ben szerepelt a Lovas Világjátékokon, csapatban bronzérmet nyert díjlovaglásban és ezüstérmet a 2004-es nyári olimpián.
- 2006-ban, a Lovas Világjátékokon a portugál díjlovas válogatott luzitániai lovakon versenyzett (akárcsak az egyik spanyol díjlovas), a már említett belga Felix Brasseur pedig négylovas hajtásban aranyérmet szerzett (Lusitano lovakkal vezetve).
.jpeg)
Luzitániai ló - andalúzok: ár
A Lusitano lovak ára 35.000 PLN-ről indul, elérve a 250 ezer PLN-t, vagy akár többet. Az ár természetesen függ a ló származásától, életkorától, teljesítményétől és képzettségi szintjétől.
Összegzés
A luzitániai lovak az andalúz lovakkal együtt a bemutatók, fellépések és felvonulások fő fajtáivá váltak, amelyeket magasiskolákban képeztek ki. Természetes hajlamuk, hogy a test súlyát a hátsó végtagokra és a farra helyezik át, valamint a könnyű, önhordó mozgásuk miatt használják őket előszeretettel a látványos bikával vívott viadalokra is. Sokak számára egy álom díjló is, amely könnyen elérheti a nagyon magas képzési szintet ebben a szakágban.
A termék sikeresen bekerült a kosarába
