A ló minden lovas szeme fénye, aki szereti ezeket a különleges állatokat. Sajnos bármennyire is igyekszünk gondoskodni kedvencünkről, néha vannak olyan helyzetek, amelyeket nehéz előre megjósolni, és amelyekre nincs befolyásunk. Ha valami veszélyezteti lovának egészségét, sőt az életét is, mielőtt az állatorvos megérkezne, az elsősegélyt először NEKÜNK kell nyújtani neki.
A lovak sajnos nem hangos kiáltással, sírással közlik kellemetlenségeiket. Ám gondosan szemügyre véve kedvencünket, nem kerülheti el figyelmünket szokatlan viselkedése: idegesség, kedvetlenség, mozdulatlanság vagy éppen szomorú tekintet, hiszen végül is a ló szeméből mindent ki lehet olvasni. Szeretné tudni, melyek a leggyakoribb lóbetegségek? Mit tegyünk, ha riasztó tüneteket észlelünk? Mi a teendő az állatorvos érkezése előtt? Erről az alábbi cikkben olvashat.
1.Mit lehet tenni az állatorvos megérkezése előtt? Ellenőrizze le az alapvető paramétereket:
Pulzus
A legjobb (és legkényelmesebb) úgy megmérni őket, hogy a ló bal oldalán állunk, és a mutató- illetve középső ujjunkat az arc artériájához helyezzük, amely a belső állcsonton, a rágóizom ívénél található. Enyhén megnyomva pulzust kell, hogy érezzük. Ha lovunk nem tud egy helyben megállni és mozgatja a fejét - érdemes csak 10-15 másodpercig számolni az ütéseket, az eredményt megszorozni 4-gyel vagy 5-tel. A pulzus ellenőrzésére egy másik jó hely a lábközép artéria, amely a csüdízület hátsó felületén halad át, a csüd navikuláris csontjai közelében. Itt is 15 másodpercen keresztül kell számolni.
Egy másik módszer a pulzus mérése sztetoszkóppal vagy más pulzusmérővel, a fülhallgató részt vagy jeladót a ló hasára helyezve a mellső lába mögé, valamivel a könyökgümő magassága fölé. Mérjük a pulzusszámot, emlékezve arra, hogy egy felnőtt ló percenkénti szívverésének száma nyugalmi állapotban 30-44 ütés/perc tartományban legyen.
Természetesen vannak eltérések a fenti normától, ezért érdemes néhányszor megmérni a ló pulzusát, ha éppen jó formában van és egészséges, hogy megismerjük természetes nyugalmi pulzusát. Ne feledje, érdemes istállóban csinálni, ahol a ló biztonságban érzi magát, illetőleg ahol nincs annyi stimuláló inger.
Az izgalom, a munka vagy a betegség akár 200 ütés/perc értékre növeli a pulzusszámot. A néhány napos csikók nyugalmi pulzusa magasabb, 80-120 ütés percenként. Ezzel szemben egy fél éves csikó pulzusa kétszer olyan gyors, mint egy felnőtt lóé, azaz 60-80 ütés/perc.
Egy felnőtt ló nyugalmi pulzusa 60 ütés/perc felett már aggasztónak számít, 80 felett pedig már a riasztó kategóriát üti meg. Felgyorsult szívverés figyelhető meg láz, akut fájdalom, napszúrás, szívproblémák, kólika esetén (minél gyorsabb, annál súlyosabb az eset). Lassabb pulzusról akkor beszélünk, ha az állat legyengítő betegségen, mérgezésen esett át, vagy teste hipotermiás, vagy szívproblémái vannak. Szabálytalan szívverés észlelhető keringési elégtelenség esetén.
Légzés
Egy felnőtt ló esetében a norma 10-12 légzés percenként nyugalmi állapotban (egyes források szerint akár 12-20 légzés percenként). Ahogy a pulzusnál, úgy itt is érdemes többször megmérni kedvencünk légzését, amikor biztos, hogy semmi baja, hogy megtudjuk, mennyi a normál légzésszáma.
Kemény munkavégzés során a légzések száma percenként 180-ra is emelkedhet. Egyes állatok melegben gyorsabban, bár sekélyebben lélegeznek, így a gyors légzés nem mindig jelenti azt, hogy betegek.
Ha meg akarjuk számolni a lovunk lélegzetvételeit, a legjobb, ha egy kezet vagy egy sztetoszkópot a lágyékára helyezünk - a ló bordái mögötti mélyedésbe, a csípőcsont előtt. A sztetoszkóp a nyak elején is elhelyezhető, körülbelül 15 cm-rel a torok alatt.
Egy másik módszer az orrlyukak megfigyelése, vagy eléjük helyezve a kezünket, hogy érezzük a légzést. Ez a mérés azonban nem annyira pontos, mert például előfordulhat, hogy egy állat a "normális" lélegzés helyett elkezdi szagolni a kezét.
Gyors légzés lép fel láz, fertőzés, fájdalom, napszúrás vagy a szervezet elektrolit-egyensúlyának felborulása esetén. Ne feledjük azt is, hogy a meleg és a megnövekedett páratartalom is hozzájárul a percenkénti légzésszám növekedéséhez. Lelassult légzés figyelhető meg hipotermia, keringés összeomlása vagy gyógyszeres reakció esetén.
Hőmérséklet
Egy egészséges ló testhőmérséklete 37,7-38,5 °C (egyes források 38,9 °C-ot adnak meg felső értéknek), ami határozottan magasabb, mint az emberi test hőmérséklete. Ne feledje, hogy a ló testének hőmérséklete a napszaktól és az uralkodó időjárástól függően változik. A hőség, az izgalom és a megerőltető edzés akár 2 Celsius-fokkal is növelheti.
Hogyan mérjük a hőmérsékletet? Ehhez egy speciális hőmérőt használunk, amit a ló végbelébe kell helyezünk. Hőmérsékletmérés előtt a hőmérő fertőtlenített hegyét vékonyan be kell kenni vazelinnel. Óvatosan helyezze be a hőmérőt a végbélbe körülbelül 5 cm mélységig. Érdemes megkérni egy második segítő embert, hogy tartsa és nyugtassa meg a lovat, hogy ne az ne mozogjon a mérés közben.
A 39 ºC feletti hőmérséklet figyelmeztethet minket, mert ez például fertőzés vagy egy tályog tünete lehet. A 37°C alatti hőmérséklet nagy mennyiségű vérveszteség, éhezés vagy a keringés összeomlásának következménye lehet.
![horse-therm Termometr dla konia, źródło: goodwoods.com.au [embed][/embed]](https://cdn.equishop.com/img/blog-archive-pl/2015/10/horse-therm.jpg)
2.Nyugtalanító tünetek
Széklet és vizelet
Egészséges lónál az ürülék színe a barnászöldtől a barnássárgáig változhat (az elfogyasztott zöldek és az egyéb takarmány mennyiségétől függően). A székletnek nedvesnek kell lennie, és a talajjal érintkezve könnyen szétesik. A vizeletnek enyhén zavarosnak, agyagsárga-sárgásbarna színűnek kell lennie. A kiválasztott vizelet napi mennyisége körülbelül 10 liter.
Túl kemény vagy túl puha, kellemetlen szagú, világossárga vagy sötétbarna színű ürülék és világossárga színű vizelet – akkor fordul elő, ha a ló étrendje nagyon gazdag fehérjében. Ebben az esetben, és ha a ló ürülékében (vizelet és ürülék) vér van, nem árt, ha kivizsgáltatjuk a lovat, ehhez pedig mintákat kell vegyünk a gyanúsnak vélt ürülékből, vizeletből. Ez minden bizonnyal segít megtalálni a normától való eltérés okát.
Étvágy
Az egészséges ló gyakran, de kis mennyiségben eszik takarmányt. Normális, hogy egy ló élelmet keres. A lovaknak lassan kellene táplálkozniuk, mert a mohó takarmányevés más lovak vagy emberek stresszes jelenlétének eredménye. Ráadásul a túl gyors takarmányfelvétel kellemetlen következményekkel járhat a ló egészségére nézve.
A betegség egyik tünete lehet az étvágytalanság – a tápláléktól való vonakodás, vagy a koncentrált takarmány, például zab otthagyása. Ennek okai lehet fogproblémák, szájüreg sérülései vagy az emésztőrendszer betegségei. A táplálékfogyasztással kapcsolatos problémák megfigyelése után érdemes odafigyelni a fekélyére utaló tünetekre.
Figyelem!
Egyes lovak nagyon érzékenyek a takarmányuk minőségére és a takarmányozás módjára. A rossz minőségű takarmányok vagy az etetőben lévő szennyeződések szintén hozzájárulhatnak az étvágytalansághoz. A megfelelő mennyiségű vízhez való hozzáférés hiánya az étvágyat is elnyomja.
Íny
Egy egészséges állat ínyének színe a világos rózsaszíntől a szürkésfehérig terjedhet. A fehér íny vérszegénységet, a kék vagy barnásszürke pedig mérgezést jelez. A vérellátást pillanatnyi nyomással ellenőrizzük a hüvelykujjunkkal a felső vagy az alsó ínyen. A nyomás helyén fehér folt képződik közvetlenül a hüvelykujj eltávolítása után, aminek két másodperc múlva el kell tűnnie. Ha öt másodpercnél tovább fennáll, az kritikus ischaemiát jelez, ami keringésösszeomlást jelenthet.
Egyéb tünetek
Nyilvánvaló, hogy a normától való bármilyen eltérés, például:
viselkedés - fokozott idegesség vagy éppen ellenkezőleg, a ló letargiája, apátia
szemek - könnyezés, duzzadt vagy csukott szemhéj, bőrpír, fényfóbia
orrlyukak - különböző típusú átlátszatlan váladékok
pofa - horzsolások, sebesülések, a fogak rossz állapota
légzés - köhögési rohamok, légszomj, amely kitágult orrlyukak által nyilvánul meg
bőr - érintésre érzékeny, sérült, látható elváltozásokkal, intenzív izzadás
paták - az egyik melegebb, mint a többi, elszíneződés vagy sötét foltok a talpon
inak - deformitások, érintési érzékenység, megnövekedett hőmérséklet
mozgás - sántaság, vonakodás a mozgástól, vonakodás a felkeléstől, túlzott hempergés, túl sok fekvés
... és egyéb szokatlan viselkedések illetőleg tünetek gyanút kell, hogy keltsenek bennünk. Érdemes megfigyelni azt is, hogy a ló hogyan alszik - gyakran alszik-e álló helyzetben, felvesz-e fekvő pozíciót és mennyi időt tölt pihenéssel.
> HOGYAN ALSZIK A LÓ? TOP 5 ÉRDEKES TÉNY A LOVAK ALVÁSÁRÓL <
Soha ne habozzon állatorvost hívni. Néha érdemes „túlbuzgónak” lenni, és reagálni állatunknál fellépő minden zavaró elváltozására. Soha ne kezdje el önállóan a kezelést - a betegség állapota nemcsak hogy nem változik, hanem még rosszabb is lehet.
3.Lovaknál előforduló leggyakoribb betegségek
A lovak olyan állatok, amelyek képesek gyorsan reagálni, és erős ösztönük van a hirtelen menekülésre. Fogékonyak a túlterhelésből és számos gyakori illetve ritka betegségből eredő különféle sérülésekre is. Mai cikkünkben bemutatjuk a lovak leggyakoribb sérüléseit, betegségeit valamint rövid jellemzőit:
Szem betegségei:
Szaruhártya fekély
A szaruhártya fekélyesedése mechanikai trauma vagy fertőzés következtében fordulhat elő. Fájdalom, könnyezés, szaruhártya-felszín homályosodása, és szemhéjrepedés látható. Védje lovat az erős fénytől. Leggyakrabban a fekély antibiotikumokkal vagy műtéttel történő kezelése javasolt.
Entrópia
Ez a csikók veleszületett állapota, amelyet a szaruhártya könnyezése és irritációja kísér. A ló szeme be van csukva, a szemhéja fel van tekerve. Ideiglenes varratok ajánlottak a szemhéj letekeréséhez.
Havi vakság (visszatérő uveitis)
A havi vakság megjelenésének oka a ciliáris test és az írisz gyulladása, amelyet a baktériumokkal szembeni immunreakció okoz. Akut fájdalomban, a pupillák összehúzódásában, könnyezésben, a szemhéjak összeszorításában, valamint a kötőhártya és a szivárványhártya gyulladásában nyilvánul meg. A szem hátsó kamrájában tejfehér folyadék jellemző.
Szürkehályog
Ez a lencse elhomályosodását jelenti, amely csikóknál veleszületett lehet, vagy felnőtt lovaknál szerzett szembetegség, mely mechanikai sérülések révén szerezhető meg. A kezelés leggyakrabban a beteg lencse eltávolításából áll.
Szaruhártya gyulladás
Gyulladás léphet fel mechanikai sérülés vagy fertőzés következtében. A szaruhártya megduzzadt és tejfehér homályos. Ezenkívül blefarospasmus (szemhéjgörcs), könnyezés, pirosság és a kötőhártya irritációja jelentkezik.
Kötőhártya-gyulladás
Fertőzés következtében alakul ki, és a szem látható vörösségében, a szemhéjak duzzanatában, fényérzékenységben, átlátszó váladék vagy nyálka és genny kiválasztásában nyilvánul meg. A leggyakoribb kezelés az antibiotikus szemkenőccsel történik.
Fül betegségei:
A fülkagyló papillómája
A fül belsejében a vírus által okozott kinövések láthatók. A kezelés a papillómák eltávolításából és gyulladáscsökkentő kenőcsök alkalmazásából állhat. Nyáron ajánlott a fülek védelme is.
Fülatkák (Otodectes cynotis)
A rühatkák okozzák, és az érintett területek súlyos irritációjában, a ló fülének dörzsölésében és vakarásában nyilvánul meg. A kezelés fülparazita elleni szerrel történik.
Külső fül gyulladása
Gyulladás léphet fel a ló hallójáratában megtapadt bakteriális fertőzés, gombás fertőzés vagy idegen test bekerülése következtében. A fül fájdalmas, genny ürülhet ki belőle. A ló dörzsölni szokta a fertőzött fület, a fejét rázza, és félrebillentheti az egyik oldalra.
Fogak és koponya-arccsontok betegségei:
Ödémák
Ez a ló kemény szájpadlásának szöveteinek duzzanata a felső metszőfogak mögött. Leggyakrabban olyan fiatal lovaknál fordul elő, amelyeknél megkezdődött a fogkinövés, különösen a beteg vagy legyengült lovaknál.
Perzisztens elsődleges fog esetén az alatta lévő maradó fog összenyomódik. Lehetséges tünetek közé tartozik a túlzott nyáladzás, az evési nehézségek vagy a rágás közben kihulló étel. A tejfog koronáját javasolt eltávolítani.
Ezek csökevényes előzápfogak, amelyek közvetlenül a premolárisok (előzápfogak) előtt fekszenek. A farkasfogú lovaknak gyakran nehézséget okoz a zabla befogadása, de a fogak eltávolítása után a tünetek gyorsan elmúlnak.
A fog periapikális szöveteinek gyulladása
Az idősebb lovak vannak ennek kitéve, akiknek rossz az állkapocs záródása és helytelen rágása van. A ló kondíciója hanyatlik, kellemetlen szag árad a szájból, táplálékfelvételi és rágási problémák jelentkeznek, valamint emésztetlen szemek jelenléte figyelhető meg a székletben.
Ponty harapás
Ez egy veleszületett állkapocs záródási rendellenesség, amely abból áll, hogy a felső állkapocs az alsó elé nyúlik ki.
Csuka harapás
Veleszületett állkapocs záródási rendellenesség, amelyben az alsó állkapocs a felső állkapocs elé nyúlik ki. Csikónál a rendellenesség egyértelmű jelenléte esetén gond lehet a táplálékfelvétellel, és eutanáziára lehet szükség.
Odontoclasztikus fogfelszívódás és hipercementózis (EOTRH)
Ez egy fájdalmas betegség, amely a lovak metszőfogait és szemfogait érinti. Néha a premolárisokat (előzápfog) és a őrlőfogakat is érintheti. A betegség előrehaladtával a csontbontó sejtek elkezdik lebontani a fogakat, amit a ló szervezete fokozott cementképződéssel próbál kompenzálni, az íny megdagad, ami a fog stabilitásának elvesztéséhez, sipolyok kialakulásához és a fogtörések fokozott kockázatához vezet.
Agy betegségei:
Nyugat-nílusi láz
A betegséget a madarak és szúnyogok által terjesztett vírusfertőzés okozza. A beteg egyén progresszív gyengeséget és mozgáskoordinációs zavarokat mutat. Előfordul még izomremegés, étvágytalanság, fej nyomása, látszólagos látásvesztés és céltalan mozgás. A betegség akut stádiumában a ló hiperaktívvá, kómába eshet, és végül el is pusztulhat.
Kisagy hypoplasia
Leggyakrabban az arab fajtájú csikóknál fordul elő. A kisagyi sejtek degenerációja miatt egyensúlyhiányok és keringés összeomlások lépnek fel.
Japán encephalitis
A lovak agyának és gerincvelőjének vírusos betegsége, amely a Távol-Keleten található. A vírust madarak és rovarok terjesztik. A betegség első fázisában láz jelentkezik, majd az idegi tünetek előrehaladása következik, mint például: idegesség, izgatottság, álló tárgyakba való ütközés, mozgáskoordináció elvesztése.
Epilepszia
A betegség kezdeti szakaszában a ló üveges, nem jelen lévő tekintete, fül- és farok remegése, sőt mászás is látható. A ló elesését a kiegyenesedett lábak remegése kíséri, majd fokozatos ellazulás és időszakos eszméletvesztés következik be.
Lovak protozoális encephalomyelitise (EPM) Izomsorvadás
A gyulladást a Sarcocytis neurona protozoon okozza. Az ajkak vagy a fülek bénulása, lelógó szemhéj, rágási és nyelési nehézségek léphetnek fel. Néha egyensúlytartási nehézség vagy bénulás figyelhető meg.
Toxoplasmosis (Toxoplazma fertőzés)
A tünetek hasonlóak a fentebb leírt protozoon lovak encephalomyelitiséhez. A Toxoplasma gondii protozoonnal fertőzött macskák ürülékével szennyezett takarmány fogyasztása okozza. A toxoplazmózisban szenvedő lovak számára nincs hatékony kezelés.
Venezuelai encephalitis
Emelkedik a hőmérséklet, neurológiai problémák és koordinációs zavarok jelentkeznek. A vírust madarak és szúnyogok terjesztik. Dél-Amerikában és az USA déli államaiban figyelték meg előfordulását.
A lovak vírus fertőzéses encephalomyelitise
A vírust madarak és szúnyogok terjesztik. Az érintett egyén először belázasodik, majd neurológiai tünetek, szokatlan viselkedési és koordinációs problémák lépnek fel. A betegség halálozási aránya eléri a 80%-ot.
Keleti encephalomyelitis
A lovak encephalomyelitiséhez hasonló tünetek. Az Egyesült Államok keleti államaira vonatkozik. Nincs specifikus kezelés, de oltások állnak rendelkezésre.
Nyugati encephalomyelitis
Tünetek azok, mint a vírus okozta encephalomyelitisben. A terjedésének módja szúnyogok és madarak által. Az USA nyugati államaiban van jelen.
Agyi sérülések
Erős ütés következtében agysérülés fordulhat elő, különösen a ló tarkója környékén. A ló különböző fokú koordinációs zavarokat mutathat, tántoroghat, vérzik az orrlyukakból vagy a fülből (például koponyatörés esetén), tompa látása és egyensúlyi problémái lehetnek.
Légzőrendszeri betegségek:
Hörgősség
Ez abban nyilvánul meg, hogy a ló zihál, hörög vagy sípol a levegő beszívása során. Ennek oka a bal oldali visszatérő gégeideg nem megfelelő működése. A kezelés magában foglalja a gégetasak eltávolítására irányuló műtétet vagy az arytenoid porcok visszahúzását.
Ethmoid hematoma
A betegség kezdete az egyik orrlyukból történő bevérzésben nyilvánul meg, majd hangos légzéssel folytatódik illetve kellemetlen szag észlelhető a ló szájából.
Vérzés az orrlyukakból
A ló orrlyukaiból vérzés látható, ami tüdővérzés, fertőzés vagy rosszindulatú daganat miatt lehet.
Légzsák tágulása
Ez légdeformitás, duzzanat a ló állkapcsa mögött. Lehet az egyik vagy mindkét oldalon.
Polipok az orrüregben
A ló orrjáratában figyelhető meg, egy lágy kinövés látható. Légzéskor zörej hallható, a lehelet kellemetlen szagú, illetve váladékozás vagy vérzés kíséri.
Lágy szájpadlás elmozdulása
Amikor a lágy szájpadlás elmozdul, gurgulázó hangok hallhatók, melyek a félrenyelés hangjára emlékeztetnek. Feltételezhető, hogy előfordulása összefügg az epiglottis méretével és a torok izomzatának munkájával.
Légzsákok gyulladása
Gyulladás során az egyik vagy mindkét orrlyukból genny ürül ki, nyelési probléma merül fel, illetve a mandibula canthus duzzanata. Bakteriális vagy gombás fertőzés okozhatja.
Arcüreggyulladás
Az orrból vagy a szemből sűrű váladék megjelenése, illetve ezen területek duzzanata kíséri. A gyulladást egy korábbi légúti fertőzés vagy fogászati betegség okozhatja.
Allergiás alapú betegségek:
Lovak gyulladásos légúti betegsége (IAD)
Folyamatosan istállóban tartott lovakra vonatkozik. Köhögéssel, orrfolyással, kondíció csökkenéssel, endoszkópos vizsgálaton látható nyálkaban nyilvánul meg. Gyaníthatóan a gyakori pornak való kitettség az oka.
Visszatérő légúti elzáródás lovakban (RAO) régebben COPD
Krónikus köhögés, sípoló légzés, légszomj és az erőnlét hanyatlása jelentkezik. A hason egy "belégzési vonal" látható. A RAO-t a poratkák és a penészgombák okozta allergiás reakció okozza, amelyet istállóban lélegeztek be vagy romlott takarmány elfogyasztása közben juttattak a szervezetükbe.
Bakteriális alapú betegségek:
Mellhártya gyulladás
Ez az állapot általában a tüdőgyulladást kíséri. Lázzal, étvágytalansággal, apátiával, felületes és felgyorsult légzésben nyilvánul meg, melyet a mellkasból érkező sípoló hang kísér.
Hörghurut
Vírusfertőzés vagy más korábbi fertőzés után jelentkezhet. A ló légszomjban szenved, magas a hőmérséklete és krónikus köhögése van. A légzés felületes, valamint zörej hallható a tüdőben.
Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladást baktériumok, különféle vírusok okozzák. Étvágytalanság, felgyorsult légzés, láz, krónikus köhögés illetőleg állapotromlás figyelhető meg a beteg álltanál.
Keringési rendszer betegségei:
Érrendszeri betegségek:
Anémia
A vér alacsony hemoglobinszintjét leggyakrabban akut vagy krónikus vérzés, folsavhiány vagy stressz okozza. Ez a teljesítmény, az étvágy és a szőrzet minőségének gyengülésében nyilvánul meg. Ezután jön a nyálkahártya sápadtsága és látható gyengeség jelenik meg.
Haematoma
Ez egy látható duzzanat, amely gyorsan alakult ki az izmokban vagy a bőr alatt. A vérömleny kialakulása leggyakrabban erős ütés, rúgás vagy például kerítésbe esés következtében alakulhat ki. A vérömlenyes lovak kezelése abból áll, hogy a helyet hideg borogatással hűtik le, majd a gyógyulás után javasolt a hematóma bemetszése illetve leeresztése.
Szívbetegségek:
Szívritmuszavar
Ezek a szív ritmusának zavarai, aritmia. A hiányzó szívverések 1-3 ütés hiányát jelentik egy szabályos minta során. A pitvarfibrilláció olyan szívelégtelenség, amelyben a pitvarok ritmusa megzavarodik, ami a kamrák elégtelen vérellátását eredményezi.
Szívzörej
Ezek a szívbillentyűk geometriájának eredményeként keletkeznek. Egyes változások progresszívek lehetnek, és csökkenthetik a ló gyakorlati potenciálját. Lehetnek veleszületettek, vagy eredhetnek billentyűelégtelenségből.
Szívizomgyulladás
A szívizom gyulladását különféle vírusok okozhatják, de leggyakrabban a lóinfluenza vírusa okozza. Csökkenő az erőnlét, zavarok a szívösszehúzódások koordinációjában a sinoatrialis csomópont által illetőleg aritmia figyelhető meg. A betegség a szívroham kockázatával jár együtt.
A nyirokrendszer betegségei:
Végtagok pangásos ödémája
Leggyakrabban istállóban tartott lovakra vonatkozik. A végtagok alsó részein, a boka és a csánkízület alatti területen folyadékkal teli duzzanat van. Az ilyen állapotú lovak kezelése a megfelelő mennyiségű testmozgás biztosításából áll. Közismertebb nevén „lábszűrődés”.
Nyirokerek gyulladása
A gyulladás a végtagok felső nyirokereinek fertőzésében, meleg és fájdalmas duzzanatban nyilvánul meg. Ezenkívül láz vagy hőmérséklet-emelkedés és súlyos sántaság lép fel. A gyulladás a seb vagy csüdsömör fertőzése miatt következik be.
Emésztőrendszeri betegésgek:
Akut betegségek:
Hasmenés
Ez számos olyan állapot tünete, amikor a ló ürüléke az egészséges bélsárhoz képest többé vagy teljesen folyékony lesz. A hosszú távú hasmenés aggasztó állapot, ami miatt feltétlen állatorvoshoz kell fordulni.
A kólika a lovaknál, a hasi fájdalomra utaló tünetegyüttes, amelyet gyakran az emésztőrendszer különböző betegségei okoznak (beleértve a nem megfelelő étrendet is). Ez magában foglalja a gyomor, a belek, az urogenitális rendszer összes fájdalmát okozó betegségét. Minden kólika esetén közvetlen életveszély áll fenn, és sürgős állatorvosi beavatkozásra van szükség.
Akut vastagbélgyulladás és vakbélgyulladás
Ez a felnőtt lovak halálos betegsége, és leggyakrabban stresszhez kapcsolódik. Gyakran súlyos depresszióval illetve a nyálkahártya elszíneződésével kezdődik. A betegség korai szakaszában felgyorsul a szívverés, megemelkedik a hőmérséklet, sokk után pedig hirtelen a normál hőmérséklet alá csökken.
Proliferatív enteritis
Csikók (3-12 hónapos) és felnőtt lovak betegsége, amelyet Lawsonia intracelluraris baktérium okoz, a vadállatok ürülékével szennyezett táplálék elfogyasztása miatt. A leggyakoribb tünetek a hasmenés, kólika, fogyás, a hasi terület duzzanata, esetenként a felső végtagok illetve a fej duzzanata.
Szalmonellózis
Salmonella baktérium fertőzés okozza. Antibiotikumos kezelést követően elsődleges vagy másodlagos betegségként jelentkezhet. Az első tünetek a súlyos hasmenés, látható diszkomfort, kólika, magas hőmérséklet, felgyorsult pulzus valamint légzés. Az endotoxinok szervezetbe jutása következtében súlyos sokk léphet fel, amelyet vérmérgezés követ.
Félrenyelés, fulladás
Félrenyelésről, fulladásról akkor beszélünk, ha egy idegen test elakad a nyelőcsőben. A félrenyelés során a ló orrából és szájából kifolyó táplálék, hangos zihálás és az állat szorongása figyelhető meg. A túl gyors evés következtében fordul elő, ami a takarmány rossz rágásával jár, de társulhat daganattal vagy a trauma következtében kialakuló nyelőcsőfibrózissal is.
Hashártyagyulladás
Ez a ló hasüregének nyálkahártyájának gyulladása. Ez a ló has tájéki fájdalmában és látható feszültségében nyilvánul meg. Gyulladás léphet fel a hasfal irritációja, a gyomorfal tályogja, a méh vagy a belek megrepedése következtében. A béltartalomnak a peritoneális üregbe kerülése leggyakrabban az állat elhullását okozza.
Mérgezés
A legeltetés során mérgező növények fogyasztása miatti mérgezés viszonylag ritka. A mérgezési tünetekkel rendelkező ló kezelése a mérgező anyagtól függően változhat. Tartsa meleg és komfortos körülmények között az állatorvos megérkezéséig. Időnként paraffinolaj és szén szájon át történő beadása javasolt.
Krónikus betegésgek:
Koprofágia
A bélsár elfogyasztásáról van szó, ami leggyakrabban a bélflóra erősítésére és a szükséges vitaminok biztosítására szolgál. A koprofágia csikóknál normális, de felnőtt lovaknál rostszegény étrendre és vitaminhiányra utalhat.
Gyomor- és bélrák
Olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a krónikus hasmenés illetve a fogyás. A gyomor- és béldaganatok leggyakrabban idősebb lovaknál fordulnak elő. A kezelés a daganat sebészeti eltávolításából áll.
Gyomor és nyombél fekély
Bármilyen életkorú lovak gyakori betegsége lehet. Számos tünet jelezheti a fekélyek jelenlétét, mint például: kólika, depresszió, ingerlékenység vagy fogyás. A fekélyek oka lehet a helytelen táplálkozás, a ló egészségi állapotának illetve természetes szükségleteinek megfelelő körülmények hiánya, a ló nem tartózkodik a szabadban, és még sok-sok minden más. A fekélyek megelőzése érdekében a lónak szálas takarmányt, friss vizet, megfelelő karámozást illetőleg stresszmentességet kell biztosítani. A gasztroszkópia elvégzése után az orvos megfelelő étrendet és gyógyszeres kezelést ír elő.
Székrekedés
A székrekedés a széklet ürítésének elmulasztásában és a feszült testhelyzet felvételében nyilvánul meg. Leggyakrabban más betegségek következtében jelentkezik, csikóknál a meconium-visszatartás okozhatja. A kezelés a székrekedés azonosított okától függ.
Malabszorpciós szindróma
Ez a fontos tápanyagok felszívódásának képtelensége a bélnyálkahártyán keresztül. Krónikus hasmenéssel, fogyással, majd a betegség későbbi lefolyásában léghassal nyilvánul meg. Jellemző erre a betegségre a vékonybél krónikus gyulladása, melynek megvastagodott falai nem képesek tápanyagot felvenni.
Parazita betegségek:
Lovak parazitái:
Marhabagócs (Hypoderma bovis)
A marhabagócs a ló hátsó lábaira teszi le petéit. A kikelés után a lárva bejut a ló bőre alá, ahol nem tudja befejezni fejlődési ciklusát, és végül a bőrön belül pusztul el. Egy kemény csomó látható, leggyakrabban a nyereg körül helyezkedik el, amely a lárva elpusztulása következtében alakul ki. Néha saját maga is megszabadulhat a csomótól, de általában műtéti úton kell eltávolítani.
Hegyesfarkú-férgek (Oxyuris equi)
Ez egy féreg, amely a vastagbélben él. A nőstény pinworm a ló végbélnyílásába költözik, hogy petéket rakjon, amelyek sárga-fehér váladékként láthatók a perineális területen. A fertőzött ló dörzsölheti a hátsó negyedét tárgyakon, és így irritálhatja a végbélnyílás bőrét. A paraziták ellen a piacon kapható féreghajtó készítményekkel lehet felvenni a harcot.
Kullancsok
Az intenzív kullancsfertőzés vérszegénységhez és a ló állapotának jelentős romlásához vezethet. A kullancscsípés megfertőződhet, és tályogok kialakulásához vezethet. Védelmi intézkedések javasoltak.
Májmétely
A májmétely parazitákkal való fertőzés akkor következik be, amikor a lovak olyan nedves legelőkön legelnek, amelyek már májmétellyel fertőzöttek. Olyan tünetek lépnek fel, mint a krónikus hepatitisnél.
Tüdőférgek
A lovak megfertőződhetnek parazitákkal, ha szennyezett takarmányt fogyasztanak. A fonálféreg lárvái a bélbe költöznek, ahol kikelnek, majd a tüdőbe vándorolnak. Beteg egyénnél krónikus köhögés figyelhető meg, amely nem jár váladékkal, és különböző helyzetekben fordul elő, például pihenés, edzés vagy legelés közben.
Szőrférgek (Strongyles)
Nagy és kis szőrférgekre osztják őket. A legfontosabb bélparazitáknak tartják őketk, azonban megfelelő védőkészítmények használatával csökkenthető a fertőzésveszély.
Habronema
Az élősködő megtelepszik a végtagok alsó részein, a szemzugokban, sőt a ló péniszén is. Érzékeny lovakban a fertőzött területek gyorsan granulációs szövetek tömegévé válhatnak. A lárvafejlődési ciklus az istálló/házi legyekben kezdődik, majd átmegy a ló gyomrába. Ott a már felnőtt egyedek táplálkoznak illetve tojásokat raknak le. A fertőzés a sebekbe vagy a hordozó nyálkahártyájára rakva történik.
Bagócslegyek
A bagócslegyek nagy, repülő és hangos rovarok. Petékeiket nyár végén és ősszel a ló lábára vagy hasára rakják. A ló szőrének nyalogatása, harapása következtében a lárvák a hordozó gyomrába kerülnek, majd a széklettel kiürülnek.
Végbél giliszták (Parascaris equorum)
Ez egy nagy fehér színű orsóféreg, amely elérheti a 20 cm-t is. Leggyakrabban 9 hónapos korig, csikóknál fordul elő. Az ascaris peték a ló belébe úgy jutnak be, hogy az állat megeszi a petékkel fertőzött füvet. Ezután kikelnek, és a májba vándorolnak, ahonnan néhány nap múlva a tüdő felé mennek. Köhögés előidézésével kiköpik őket, és újra megeszik. A csikó vékonybelében fejlődnek ki.
Atkák (Trombicula autumnalis)
A parazita szénában, szalmában és magas fűben él. A végtagokon alsó részein viszkető kiütést okoz. Legnagyobb terjeszkedésük nyár végén figyelhető meg.
Rühatkák
A rühatkáknak négy típusa van: csüd, aurikuláris, epidermális és fej. A csüd típus erős viszketést és kéregképződést okoz a csüd hátsó részén. A fülatkák irritálják a fül körüli területet, amitől a ló rázza a fejét és dörzsöli hozá különböző tárgyakhoz. Az epidermális típus a sörény illetve a farok körüli nedves, véres elváltozásokban nyilvánul meg. Külső fül otitishez (fülgyulladás) vezethet. A fej rühesedést a fej, a nyak illetőleg a lapockák körüli savós folyadékkal járó kopasz elváltozások jellemzik. Erős viszketést és fejdobálást okoz.
Lógalandférgek (Anoplocephala perfoliata)
8-10 cm hosszúságú lapos féreg, amely a vastagbél és a vékonybél közötti szakaszon él. A ló teste úgy fertőződik meg galandférgekkel, hogy a fűvel együtt lenyeli az őket hordozó atkákat. Súlyos kólikát, hasmenést, fogyást illetőleg az erőnlét csökkenését okozhatja.
Lófonálférgek (Strongyloides westeri)
A csikók vékonybelében élő kis méretű féreg. A ló dörzsölődését okozhatja, súlyos esetekben pedig krónikus hasmenést és súlycsökkenést is okozhat.
Tetvek
Kétféle tetű van: szívó és harapó. A legyengült lovak és a nagy állományokban tartott lovak érzékenyek a tetűfertőzésre. Az érintett ló szőrzete fénytelen és kihullhat, viszketés, néha állapotromlás vagy vérszegénység jelentkezik.
Máj betegségei:
Jakabnapi aggófű mérgezés
A jakabnapi aggófű (Senecio jacobaea) elpusztítja a májsejteket, ami annak károsodásához vezet. A ló széna vagy szilázs tartalmából is magához veszi, mivel kellemetlen íze miatt ritkán fogyasztja frissen.
Májgyulladás
Az akut hepatitist étvágytalanság, has körüli fájdalom, szapora pulzus, sárgaság és neurológiai problémák jellemzik. Vírusfertőzés vagy mérgezés okozhatja. A krónikus forma leggyakrabban a jakabnapi aggófű vagy a májmétely fogyasztása következtében alakul ki.
Húgyúti rendszer betegségei:
Vesegyulladás
A nephritist megemelkedett hőmérséklet, láz, vér jelenléte a vizeletben, valamint fájdalom a vese környékén kíséri. Okozhatja húgyhólyagfertőzés vagy a csikó szepszis következménye is lehet.
Húgyhólyag gyulladás
Gyakori vizeletürítéssel és azt kísérő fájdalommal nyilvánul meg. A vizelet sűrű lehet, és még akár vért is tartalmazhat. A hólyaggyulladás oka lehet hüvelyi fertőzés, húgycsőfertőzés, de előfordulhat vesekő után is.
Vaszora gyulladás
A fityma és a hímvessző membránjának károsodása okozhatja. Duzzanat és kellemetlen szagú váladékozás, vizelési nehézség kíséri.
Reproduktív rendszer betegségei:
Kriptorchidizmus
Ez azt jelenti, hogy az egyik vagy mindkét here nem ereszkedik le a herezacskóba. A here vagy a herék sebészeti eltávolítását igényli.
Nemi betegség
Bakteriális fertőzés okozza, és gyakran nem veszik észre, amíg a kancát meg nem fertőzi a mén.
Herpesz
A vírus az EHV-3 herpeszvírus törzset hívja elő. Számos, folyadékkal teli hólyag keletkezik a ló nemi szervén.
Heregyulladás (Orchitis)
Okozhatja fertőzés vagy mechanikai sérülés. A herék fájdalmas duzzanata, étvágytalanság illetőleg megnövekedett hőmérséklet figyelhető meg.
Péniszbénulás
A promazin alapú nyugtatók használatának következményeként jelentkezik. A bénult pénisz azonnali elvezetését igényli a fitymáig, ellenkező esetben műtéti eltávolításra lehet szükség.
Endometriózis
Az akut formát okozhatja trauma utáni méhnyálkahártya-fertőzés vagy mén fedezése során átvitt bakteriális fertőzés. A krónikus formát fertőzés és hüvelyi fertőzés is okozhatja. Megnyilvánulhat a nem megfelelően záródó péra révén vagy a helyi immunitás csökkenése által (korai ivarzás, váladékozás).
A méh fertőző gyulladása
A Taylorella equigenitalis baktérium okozza. A hüvelyből bőséges, szürke és nyálkás-gennyes váladékozás kíséri.
Nem megfelelően záródó péra
A nem megfelelően záródó szeméremtest (péra) miatt, a kancáknál vákuum hatás hallható (levegő áramlik be a hüvelybe), illetőleg a hüvelyi fertőzés is jelen van. Előfordulását okozhatja a kanca hüvelyének felépítése, vagy az ellés közbeni trauma.
Rektovaginális sipoly
A fisztula (sipoly) a perinatális szövődmények szakadása következtében fordulhat elő. A széklet a végbélnyíláson illetve a hüvelyen keresztül történő kiválasztásában nyilvánul meg.
Méh elcsavarodása
A méh torzióját a vemhes kanca vagy magzat heves mozgása okozhatja. A kancán kólika tünetei jelentkezhetnek.
Méh ciszták
Valószínűleg a kanca öregedési folyamatának eredményeként keletkeznek. A ciszták a méh lumenje felé nőnek, és leggyakrabban 10 évesnél idősebb kancákban fordulnak elő.
Méh- és hüvelysüllyedés
Prolapsus léphet fel helytelen fedeztetés vagy túl nagy csikó születése következtében. A hüvelysüllyedést ezen területek rózsaszínű, grapefruit méretű duzzanata jelzi. A méh süllyedése a szeméremtest duzzanatában nyilvánul meg, amely jól látható és petyhüdt tapintású.
Komplikációk az ellés során:
Laktációs tetánia
Az ok a szoptató kancák anyagcserezavara, pontosabban a vér kalciumszintjének csökkenése. A ló merevsége figyelhető meg, továbbá még mozgászavarok, görcsök, feszült testhelyzetek, végül a fekvő helyzet. A kezelés kálcium intravénás beadásából áll.
Emlőmirigy gyulladása
Bakteriális fertőzés okozza, és az emlőmirigyek magas hőmérsékletében nyilvánul meg, amelyek megkeményednek illetve megduzzadnak. Ezenkívül a ló hőmérséklete megemelkedik, apátia, merevség, étvágytalanság és sűrű, elszíneződött váladék váladékozása figyelhető meg az emlőmirigyből.
Magzatburok visszamaradás
A placenta visszamaradásának okai nem ismertek. A köldökzsinór a szeméremtestről lógva látható, általában több mint 4 órával a szülés után. A placenta kézi eltávolítása vagy sóoldat és oxitocin beadása javasolt.
Pata betegségei:
Fehérvonal-betegség
A pata gombatörzsek általi fertőzése okozza, aminek kedvez a nedves ileltve sáros talaj. A fehérvonal közelében, a pata falának leválása következik be az alsótól a felső szélig. Egy üreg képződik, amelyben felhalmozódik egy kellemetlen szagú váladék.
A nyírrothadás a ló gyenge immunitásának és nedves illetőleg sáros talajon való tartózkodásának a következménye. A nyír barázdájában bűzös, fekete váladék látható. A nyír puha, és lehetnek réteges részletei, az ún. "zsebek", amelyekben a szennyeződés összegyűlik a patákon belül.
Ez az úgynevezett dermatofilózis, amely leggyakrabban nedves, sáros és nem higiénikus talajon tartózkodó lovakat érinti. A csüdsömör kezelése abból áll, hogy a ló lábait tisztán és szárazon kell tartani, esetenként antibiotikumot is be kell adni.
A pataporcok csontosodása
A patacsont hátsó részét érintő ütközések eredményeként jelentkezik. Látható a sántaság, a ló testhőmérséklete megemelkedik, a környéke megduzzad, a csontosodást röntgenvizsgálat igazolja.
A pataporcok nekrózisa
A pataporc-elhalásban szenvedő ló sarka fájdalmas, duzzadt, tapintása során megnövekedett melegséggel találkozunk. A pata párta részéből gennyes váladék jelenhet meg. Ezt az állapotot a pataporcok fertőzése és nekrózisa okozza, mechanikai sérülés következtében.
Keményedések
A sarok sérülését általában a nem megfelelően illeszkedő patkó okozza. A ló különböző fokú sántaság jeleit mutatja, vagy mozgás közben a paták oldalára helyezi a súlyt.
Gyűrű (a pata vagy a párta ízület csontosodó periartikuláris ízületi gyulladása)
A gyűrű kialakulásának oka a csüdcsont sérülése vagy az ízületeket összekötő szalagok megnyúlása. A párta felett kemény deformáció látható illetve enyhe sántaság észlelhető.
Savós patairha gyulladás
A laminitis megjelenését erős patafájdalom, duzzanat és a betegségre jellegzetes testtartás felvétele jelezheti. Érezni lehet a forró patákat tapintás során. Okozhatja a ló étrendjében található túl sok szénhidrát, ami endotoxin termeléshez, megemelkedett vérnyomáshoz és a végtagok véráramlásának csökkenéséhez vezet. Ezt követi a papilláris szövet (gyulladt patairha) degenerációja és szétválása. Gyulladást okoz a pata anyagában, ami a pata deformációjához vezethet. A laminitis kezelése az egyedi esettől függ, azonban az egyik kezelési forma például a nitroglicerines tapaszok felhelyezése a csüd ízület mögötti digitális artériákra.
Nyomás okozta vérfolt
Mechanikai trauma következtében keletkezik, sántaságot és a pata színének megváltozását okozza az ütközés helyén.
Patatályog
Ennek oka lehet a szegbelépés, nyomás (keményedés) vagy a patában lévő seb fertőzése. Durva sántaság, tapintható pulzus, forró pata értinés során, végül gennyváladék jelenik meg a mechanikai behatás területén.
Szarurepedés
A pata széle repedezik, melynél hámló anyaggal való telítődés figyelhető meg. A laminitis krónikus formája vagy a pata talp sérülése következtében alakul ki.
Patahenger szindróma
Feltételezhető, hogy a navicularis szindrómáért mechanikai trauma, vagy az ezeken a területeken lévő kóros vérellátás, illetve degeneráció lehet felelős. A hosszan tartó szindrómában szenvedő ló patája kockára hasonlít, és a sarka összenyomottnak tűnik. A paták oldalfalának terhelése, illetve a járás közbeni sántaság látható.
Szegbelépés
Ennek oka a patkószeg helytelen behelyezése a ló patkolása során. A ló a patkószeg beütése során fájdalom jeleit mutatja, a sérülés helyén vérzés jelentkezhet, majd sántaság lép fel.
Csontok, ízületek, inak és szalagok betegségei:
Porckopás (osteoarthrózis)
Ezek olyan elváltozások a porcszerkezetekben, amelyek a ló öregedésének folyamatával, túlzott erőfeszítéssel vagy a csikókori időszakban való túletetéssel járnak. A degenerációval küszködő lovakat az adott ízület fájdalma, sántaság, esetenként duzzanat és fokozott melegség kíséri az érintett területen.
Ínhúzódás
Az ínhúzódás az ín rugalmassági potenciáljának túllépését jelenti, ami sántaságot, a sérülés helyének felmelegedését, duzzanatát és fájdalmát okozza.
Csontkinövések
A csontkinövések kialakulásának oka lehet egy sérülés vagy az idősebb lovak túl korai visszatérése az intenzív munkához. Alkalmanként az éretlen csont károsodása figyelhető meg, ami a az összekötő szalag sérülését eredményezi. Kinövések tapintása során kemény, csontos deformációkat észlelhetünk, amelyek általában a lábtőcsont belső oldalálánál helyezkednek el. A Boswellia (tömjénfa) lovak számára, gyakran hasznos a kezelésben.
Lágy pókok
Ezek puha tapintású deformációk, amelyek a csüd ízület körül helyezkednek el. A lágy pókok oka lehet a csüd ízület húzódása. Időnként kortizol injekciós terápia javasolt a lágy pókok nagyobb méretének csökkentésére.
Sarokpók (csánk gumójának bursitise)
Ez egy puha deformitás, amely a sarokcsont felett helyezkedik el. Valószínűleg a ló tartáshibája okozza.
Kétféle spat létezik: véres és csontos. Az első közülük a lágy ödémként fordul elő a csánkízület területén. A csontos spat-ot a nehezen diagnosztizálható hátsó végtagi sántaság, hajlítási korlátok illetve a rövidebb lépéshosszok jellemzik.
Térdkalács előesése (ló térdkalácsának elmozdulása)
A térdkalács előesését jól hallható recsegő hang és a hátsó végtag blokkolása kíséri. Ennek oka a hátsó végtagok helytelen rögzítési rendszere, ami mozgás közben akadályozza meg a térdkalács megfelelő felszabadulását a combcsont mediális epicondylusából.
Nyúltetem (talpi ínszalag gyulladása)
A csánkízület hátsó oldalán elhelyezkedő talpi szalag megnagyobbodása illetve sántaság jellemzi. Ez a ló felépítésének vagy húzódás hibájából adódhat.
Lábösszeütés
Ezt a ló felépítésének hibája vagy az állat fáradtsága okozza. Ez abból áll, hogy a ló végtagjának patáját vagy patkóját az ellenkező láb pártájához, lábtővéhez vagy csüdjéhez üti.
„Elülső lábba lépés”
Az elülső láb sarkának sérülése, amely abból ered, hogy a hátsó láb patája megüti az elülső láb sarkát "belelép az elülső lábába", leggyakrabban az ugyanazon az oldalon lévő lábakat ütik meg. Ennek oka a helytelen testfelépítés vagy a patkolás.
Ízületmerevség (aniklózis)
Az ankilózis lehet veleszületett, vagy mechanikai sérülés által generált, illetve bekövetkezhet egyéb betegségek vagy elektív műtét után is. Kóros, rendellenes ízületi mobilitásban nyilvánul meg.
Izomrendszer betegségei:
Remegés
A remegés okai ismeretlenek. Remegés és túlzottan behajlított hátsó láb figyelhető meg. A lónak nehézségei lehetnek az alló pozíció megtartásban.
Bénulásos izomfesték-vizelés (myoglobinuria paralytica equorum)
Az izomfestékes-vizelés tünetektől szenvedő ló nyugtalanság, erős izzadás, merevség illetve mozgási kedvetlenség jeleit mutatja, izmai pedig duzzadtak és fájdalmasak. A vizelet eltérő színű lehet. Az okok nem teljesen tisztázottak, de néhány tanulmány összefüggést mutat a remegés és a kalcium izomsejtekben való felhalmozódása között.
Gerincoszlop betegségei:
Mar fisztulák
A mar ezen betegsége sérülés vagy bakteriális fertőzés (Brucella abortus) következtében alakulhat ki. A ló marja duzzadt, fájdalmas, fokozott melegsége érezhető. A fisztulák (sipolyok) gennyes sebekkel láthatóak.
Kissing Spine Szindróma (KSS)
Ez abból áll, hogy a tövisnyúlványok túl kicsi távolságon keresztül érintkeznek. Okozhatja helytelen testfelépítés, ismételt mechanikai trauma, gyulladás, hátizmok elvesztése vagy degeneráció.
Bőrbetegségek:
Papilloma
A lovak papilloma vírusa felelős a papillóma megjelenéséért. A szem, az orrlyukak és a farok körüli kis csomók kiütésében nyilvánul meg.
Melanóma
A szürke színű lovak gyakori betegsége. A melatonin termeléséért felelős bőrsejtek daganata figyelhető meg. Különböző méretű, kemény fekete színű csomók, ciszták láthatóak a végbélnyílás, a szemek vagy a nyirokcsomók körül. A műtétet ritkán javasolják az áttétek kockázata miatt.
Furunkulus, kelés
A furunkulusok vagy furunculosis megjelenésének oka a szőrtüszők gyulladása, amelyet gyakran a nyírás okoz. A gyulladás területén papulák és fekélyes elváltozások képződnek. Furunkulus esetén egyenkénti fájdalmas daganat figyelhető meg, mely növekvő tendenciát mutat, és savós anyagot választ ki.
Tinea favosa
Kemény, kerek elváltozások láthatóak, pörk formájában, amelyek hajlamosak terjedni. A fertőzést a Histoplasma farciminosum családba tartozó gomba okozza.
Seborrhea
A seborrheát bőrfertőzés, például fejtetvesség vagy demodikózis okozhatja. A seborrheás szőr zsíros, korpásodás látható rajta.
Csomós nekrobiózis
Leggyakrabban a rovarcsípésekre adott allergiás reakció eredményeként merül fel. A nyak vagy a hát körül fájdalommentes csomók találhatók, amelyek mérete változó lehet.
Szarkoidok
Ezek a helyi bőrrákok. A szarkoidoknak hat típusa van: rejtett, papilláris, rostos, rosszindulatú, papuláris és vegyes. A lovak szarkoidjai vírusos jellegűek, és a ló testének bármely területén megjelenhetnek.
Rain sclad „eső forrázás”
Az "esős forrázás" oka egy kezdetleges bakteriális fertőzés (Dermatophilus congolensis). A ló hátán és nyakán kérges elváltozások vannak. Az állat nagy kényelmetlensége figyelhető meg és állapota is romlásnak indul.
Nap okozta leégés
A nap okozta égési sérülések leggyakrabban az érzékeny pofa, szájbőr helyein fordulnak elő.
Tályog
Leggyakrabban seb vagy fertőzés eredménye. Az ödéma eleinte kemény illetőleg forró, de idővel puhává válik, amíg a bőr fel nem szakad és a genny ki nem folyik.
Epidermális ciszta vagy vagy odontogén ciszta
Ez a lovak veleszületett rendellenessége, amely a fül vagy az orrlyukak bőrének duzzanatában nyilvánul meg. A ciszta műtéti eltávolítása javasolt.
Tüszőgyulladás
A gyulladást a ló bőrének nem megfelelő higiéniája vagy bakteriális fertőzés okozhatja. Fájdalmas, apró dudorok jelennek meg a bőrön, amelyek felszakadnak, amelyek felfedik a szőrtelen területeket a gyógyulás során.
Hevedersérülés
A heveder rögzítésének helyén csomó van a bőrön, kihulló szőr vagy élő "vad" hús jelenik meg. A hevedersérülés oka lehet a koszos, szennyeződött heveder vagy a heveder túl szoros rögzítése.
Allergiás alapú:
Nyári ekcéma
A nyári ekcéma a lovakban a Culicoides család legyeinek csípésére reagálva alakul ki. Helyi bőrgyulladás jelenik meg a sörény, a farok és a nyakszirt vagyis a tarkó körül. A ló bőre láthatóan megvastagodott illetve megduzzadt. A ló erős viszketést érez, dörgölőzik tárgyakhoz, ami szőrhullást okoz.
Foltos kopaszodás
Az alopecia areata-t (foltos kopaszodás) a szőrtüszőkben lévő antigének okozzák, amelyek autoimmun reakciót váltanak ki. Leggyakrabban az alopecia a száj, pofa területén figyelhető meg.
Csalánkiütés
Ez a ló szervezetének gyakori reakciója a táplálkozás hirtelen megváltozására. A ló bőrét hólyagok borítják. Antihisztamin tartalmú gyógyszerterápia javasolt.
Parazita alapú:
Elefantiázis (Filariasis lymphaticus)
A Setaria equina parazita lárvája okozza. A ló rosszullét jeleit mutatja, láz, ödéma és kötőhártya-gyulladás jelentkezik.
Leishmaniasis
A Leishmania családból származó protozoon parazita által okozott fertőzés okozza. A száj körül fekélyek és kopasz foltok jelennek meg.
Folyami vakság (onchoceraciasis)
A test középvonalán, a maron és a mellkason hámló, korpás foltok formájában nyilvánul meg. Előfordulhat a szemgolyó károsodása és a bőrdarabok depigmentációja. Az Onchocerca cervicalis parazita mikrofiláriái által okozott bőrfertőzés eredményeként alakul ki.
Anyagcsere-betegségek:
Hiperlipidémia
Ez a zsíranyagcsere zavara, amelyet a stressz okozhat különösen kövér lovaknál vagy póniknál. Lassú mozgás, apátia, étvágytalanság, neurológiai problémák, erős fogyás illetőleg letargia jelentkezik.
Myoglobinuria
Gyakran több lónál is megfigyelhető egy ménesen belül. Fekvő helyzetben gondot okoz az oldalfekvés szegycsont helyzetre váltása. Állás közben a ló letargiát és a mozgástól való vonakodást mutathatja, vizelete megbarnulhat. A vérvizsgálat során leggyakrabban súlyos izomkárosodást észlelnek.
Kiszáradás
A kiszáradás gyakran korábbi betegségek vagy edzés utáni túlzott izzadás következtében következik be. Felismerhető a száraz, beesett és feszes bőrről, valamint az állat általános kábulatáról.
Napszúrás
Ez a ló testéből történő elég gyors hőelvezetés hiánya miatt alakul ki, gyakran túlterhelés hatására. Felgyorsult légzés, pulzusszám, láz, apátia, nyálkahártya kipirosodása, izomösszehúzódás illetve mozgásra való hajlandóság hiánya figyelhető meg. Ha nem kezelik, a keringés összeomlása és halál következhet be.
Csikók betegségei:
Bakteriális ízületi gyulladás (csikó sántaság)
A csikók sántaságát köldökzsinór-fertőzés, szepszis vagy bakteriális ízületi fertőzés okozhatja. A csikó ízületei duzzadtak és forróak, így a sántaság vehető észre. A csikó gyengének és betegnek tűnik, illetve abbahagyja a tejivást. A betegség visszafordíthatatlan változásokhoz vezet az ízületekben.
Hemolitikus betegség
Hemolitikus betegségről akkor beszélünk, ha a csikó vörösvérsejtjei eltérnek az anya vörösvérsejtjeitől. A csikó vörösvérsejtjeit támadó antitestek átkerülnek a csikóba, amikor az a kolosztrumot fogyasztja.
IV. típusú glikogén tárolási betegség (GBED)
Ez a betegség a GBE enzim hiányából áll, ami abnormális glikogén részecskék felhalmozódását eredményezi a váz- és szívizom területén.
A csüdízület deformációja a csüdízületek teljes kiegyenesedésében nyilvánul meg. Bizonyos esetekben hosszabbító betéteket kell felhelyezni.
A csüd és a csukló (boka) ízületek inainak görcsében nyilvánulnak meg. Általában magától elmúlik, de néha sínre van szükség.
Pajzsmirigy alulműködés
A csikóknál az anyában a jód hiánya vagy éppen túlzott mennyisége okozza, a vemhesség alatt. A csikó pajzsmirigye megnagyobbodott, apatikus és gyenge.
Nem benőtt húgyjárat (urachus)
A húgyjárat lezárásának elmaradásához az ellés során kerül sor. A csikónak problémái vannak a vizeletürítéssel, megkönnyebbülő pozíciókat vesz fel, a köldökzsinór csonkjából vizelet folyik ki és fertőzés léphet fel.
Csikó szepszis
A szepszisben (vérmérgezés) szenvedő csikó letargikus, lázas és étvágytalan. Kómába eshet, amelyet halál követ. A fertőzött méhlepényen keresztül terjed.
Sérv
Megkülönböztetünk köldök- illetve lágyéksérveket. Az elsőt a hasfal rendellenességei okozzák, és a köldök körüli duzzanat jellemzi. A lágyéksérv a belek inguinalis gyűrűn keresztül történő kitüremkedéséből adódik, és az ágyéki terület deformációjában nyilvánul meg.
Ín kontraktúra
A csikóknál az ín kontraktúrát a hajlító izmok inainak és az alsó végtagok csontjainak fejlettségi eltérése okozhatja. Jellegzetesen a pata hegyén való támaszkodás figyelhető meg álló helyzetben vagy függőlegesen beállított csüd.
Levendula csikó szindróma
Ez egy halálos genetikai betegség, amely születéskor világos vagy szokatlan színű csikókban nyilvánul meg. Súlyos neurológiai tünetek jelentkeznek, majd az állat elpusztul.
Az orr görbülete
Az orr görbülete a magzat méhen belüli helytelen helyzete miatt fordulhat elő, ami nyomást gyakorol az orrcsontra.
Koraszülöttség
Ez azt jelenti, hogy a vehemet az anyakanca nem tudja tervezett szülés időpontjáig kihordani. A túl korán született csikót általában alacsony testsúly jellemzi, nehézségei vannak a szopással és a megfelelő testhőmérséklet fenntartásával.
Köldökzsinór gyulladás
A köldökzsinór-fertőzés, a köldökzsinór magas hőmérséklete és duzzanata formájában nyilvánul meg. A csikó letargikus, gyenge illetve nincs étvágya. Időnként genny halmozódhat fel a köldökzsinórban, illetőleg ízületi gyulladást okozhat.
Csikók ízületének merevsége (ankilózis)
A veleszületett ankilózis leggyakrabban eutanáziával kapcsolatos döntés meghozását igényli.
Végtagdeformitások csikóknál
A csikók végtagdeformációinak oka a csontok helytelen vagy nem teljes csontosodása, laza szalagok vagy ízületi tok. Ez a végtagok kóros elállásából áll, a helyes tengelyhez képest.
Magzatvíz visszatartás
Olyan viselkedések jellemzik, mint: farokremegés, lefekvés, megkönnyebbülést okozó pozíciók felvétele, megfeszülés, egyértelmű kényelmetlenség.
Dummy foal syndrome (DFS)
Különféle viselkedésformákban nyilvánulhat meg, mint például: görcsök, eszméletvesztés, szopás hiánya, végtagok remegése, egy pontba bámulás vagy általános kábulat. Ellés közbeni agykárosodás okozza.
Szoptatási betegségek:
Tyzzer-betegség
A Bacillus piliformis baktérium okozza, ami akut hepatitishez vezet. A csikó depressziós és lázas. Aztán a ló keringése összeomlik és meghal.
Komplex immunhiányok
Ez egy genetikai betegség – egy regresszív gén rontja a fejlődő immunrendszert. Születés után néhány héttel a csikó különböző, rezisztens légúti betegségeket kezd elkapni. Arab fajtájú csikókra vonatkozik.
Egyéves csikók betegségei:
Wobbler-szindróma (imbolygó mozgás szindróma)
1-2 éves korú angol telivér ménekre vonatkozik. A hátsó végtagok feletti kontroll fokozatos elvesztése következik be, ami miatt a ló nem tud egyhelyben lállni.
Idősebb lovak betegségei:
Poliszacharidok felhalmozódása által okozott myopathia
Erős izomzatú egyedeknél fordul elő. A betegség támadásakor a ló görnyedt helyzetbe kerül, remeg és erősen izzad. Az izmok feszültek illetve fájdalmasak.
Cushing-kór
Leggyakrabban idősebb lovaknál és póniknál jelenik meg, az agyalapi mirigy hormonjainak fokozott termelése következtében. Testsúlycsökkenés, csökkent immunitás, gyakori ivás és vizelés jellemzi. A szőrzet matt, hosszú és göndör.
Idegrendszer betegségei:
Lovak mozgató neuron betegsége (EMND)
Ezt a ló étrendjében található túl sok antioxidáns okozza (gabonában gazdag és alacsony szálaskarmányt tartalmazó étrend). Az állat felső testvonalának izomzatának gyengesége, majd sorvadása figyelhető meg.
Lófarok betegség – Cauda equina syndrome (CES)
A CES oka az ágyéki, keresztcsonti, sőt a koponyaidegek radiculitise (ideggyökgyulladás). Érzéscsökkenés vagy a farok területének bénulása, vizelet-inkontinencia, a hátsó végtagok gyengesége és ataxia jelentkezik. Cranialis neuritis (koponyaideg) esetén a pofa bénulása fordulhat elő.
Általános fertőzések
Lóinfluenza
A lóinfluenza súlyos légúti betegség. A lóinfluenza A-típusú vírusfertőzés eredménye, mely megnövekedett hőmérsékletben, átlátszó színű orrfolyásban és köhögésben nyilvánul meg.
Tetanusz
A lovak tetanuszának oka a seb Clostridium tetani tetanuszbaktérium általi fertőzése. Méreganyagokat termel, amelyek az állat agyába kerülnek. Jellemző tünetek: halálhoz vezető progresszív bénulás, a harmadik szemhéj kiesése, a farokrépa felemelése és a ló felálló füle.
Lépfene (antrhax)
A betegséget lépfenével (Bacillus anthracis) szennyezett takarmány fogyasztása okozza. A fertőzés akut és gyorsan fejlődik, ami az állat elpusztulásához vezet. Megnövekedett hőmérséklet, letargia, heveny kólika, légzési nehézség, lép megnagyobbodás és véres orrfolyás figyelhető meg.
Rhinovírus
A rhinovírus gyakran érinti az alacsony immunitású fiatal lovakat. Hirtelen és rövid ideig felugrik a testhőmérséklet, köhögés illetve orrból való váladékozás jelentkezik.
Rotavírus
A vírus fertőzött takarmány elfogyasztásával vagy szennyezett felületek nyalásával terjed. A csikókat 6 hónapos korig érinti, gyenge szopás inger, levertséget, kiszáradást illetőleg hasmenést okoz.
Veszettség
Ez egy vírusos betegség, amely fertőzött egyén harapása által terjed. Progresszív bénulás lép fel, amelyet emelkedett hőmérséklet illetve apátia kísér. A halálozás a fertőzés után 4-5 nappal következik be.
Lyme-kór
A lovak Lyme-kórját a Borrelia burgdorferi baktérium okozza, amelyet kullancsok terjesztenek. Lázat, sántaságot, ízületi gyulladást, mozgási kedvtelenséget illetőleg levertséget okozhat.
Szepszis (vérmérgezés)
Olyan baktériumok okozzák, amelyek a ló bélrendszerének sérült membránján keresztül jutnak be a szervezetbe. Kólikával, hasmenéssel, kiszáradással, egyértelmű apátiával és felgyorsult pulzussal nyilvánul meg. A lovak szepszise másodlagos laminitishez vezethet. Leggyakrabban sokk-kal, kómával és az állat halálával végződik.
Takonykór
A lovak takonykórját a Pseudomonas mallei baktérium okozza. Az emberre is nagyon veszélyes, ezért gyakran nem javasolt az állat kezelése, az állat gondozójának megbetegedésének veszélye miatt. Akut tüdőgyulladást, köhögést, magas hőmérsékletet és fogyást okoz.
Piroplazmózis (babéziózis, lovak kullancs által terjesztett agyvelőgyulladása)
A kullancsok terjesztik, és olyan tüneteket okoz, mint a gyengeség, a nyálkahártyák sárgulása, apátia, láz, véres vizelet és a fertőzött területek duzzanata.
Vírusos lóarteritis
A vírus fertőzött egyénnel való közvetlen érintkezés útján terjed. Láz, depresszió, végtagduzzanat, étvágytalanság, hasi és szemkörnyéki duzzanat, kötőhártya-gyulladás és orrfolyás jelenik meg.
Adenovírus
A kórokozó a felső légutak fertőzését okozza, és olyan tüneteket hivogat elő a lónál, mint a hasmenés, megemelkedett hőmérséklet és orrfolyás.
Lovak herpeszvírusa
A betegséget nyolc törzsre osztott víruscsalád okozza, amelyek közül a leggyakoribb az EHV-1, EHV-4 és EHV-3. A fertőzött lovaknál megemelkedik a testhőmérséklet, bőséges orrfolyás, esetenként neurológiai tünetek jelentkeznek, a kancáknál pedig vetélés is előfordulhat.
Botulizmus
A lovak botulizmusa a botulinum toxint (Clostridium botulinum) tartalmazó, romlott takarmány elfogyasztása következtében alakul ki. A beteg ló legyengült, problémái vannak a táplálék felszedésével illetve rágásával. Csoszoghat, ami végül a ló keringésének összeomlásához és halálához vezet.
Gázgangréna
A gázgangrénát, a seb baktériumokkal való szennyeződése, vagy a tűszúrás során történő bejuttatása okozza. A fertőzés helyén nagy duzzanat látható. A terület forró, fájdalmas, és a bőr alatt gázok halmozódnak fel. A sebből habos váladék válik ki. A ló letargikus illetőleg apatikus. A betegség leggyakrabban halálhoz vezet.
Mirigykór
A betegség a Streptococcus equi baktériummal való fertőzés eredménye. Az állatnak megemelkedik a testhőmérséklete, köhög, és sűrűn váladékozik az orrából. A megnagyobbodott nyirokcsomókon keresztül nyelési nehézség figyelhető meg. Egy repedés keletkezik, amely gennyesedni kezd.
A lovak sztereotípikus rendellenességei – rossz szokások:
Szitálás
A lovak szitálásának oka leggyakrabban az alapvető szükségletek kielégítésének hiánya, mint például a mozgás illetve más lovak társasága. Az unalom és a frusztráció miatt a ló lendíteni kezdi a fejét és a nyakát, miközben egyik elülső lábáról a másik elülső lábra helyezi a testsúlyát.
Karórágás, levegőnyelés
A levegőnyelés a nyakizmok összehúzódását okozza, aminek következtében a gége lesüllyed, és jellegzetes hanggal, levegő jut be a ló torkába. A ló úgy tud levegőt nyelni "karót rágni", hogy felső fogsorát kemény elemekre támasztja.
Kaparás
A ló sztereotip módon a talajt kaparja a patájával. Ez egy nagyon megterhelő rossz szokás, amelyről nehéz az állatot leszoktatni.
Harapdálás
Ez abból áll, hogy a ló a környezet fa vagy műanyag elemeit harapdálja. Ez a ló szájának sérüléséhez vezethet.
4.Hogyan adjunk be egy injekciót a lónak?
Intravénés injekció
Ha képességeink engedik, intravénásan is beadhatjuk a gyógyszert. Intravénás injekciót csak vizes oldatok vagy izozmotikus folyadékok esetén adhatunk be (szuszpenzió és olajos oldat nem játszik!), ezért ebben az esetben a legcélszerűbb. Az intravénásan beadott gyógyszer hat a leggyorsabban.
Először a tervezett szúrási helyet (lehetőleg a nyakon, mint a fenti képeken) és környékét érdemes alkoholba (spiritusz) átitatott gézzel vagy fertőtlenítő folyadékkal lefertőtleníteni. Ezután meg kell találnia egy vénát, amelybe át kell szúrnia a tűt. Ehhez nyomja meg két ujját (mutató és középső) a nyak mentén látható bemélyedéshez, és várja meg, amíg a véna megjelenik a kompresszió helye felett. A véna kidudorodását követően viszonylag kis, 20-30 fokos szögben szúrjuk bele a tűt.
Ez nagyon fontos, mert nagyobb szúrási szöggel, főleg a tű függőleges (90 fokos szögben) beszúrásával át tudjuk szúrni a vénát, és azon kívülre bevinni a gyógyszert.
Szúrás után rögzítjük a gyógyszer tartalmű fecskendőt a tűhöz és elvégezzük az ún. leszívást, azaz 1-2 cm-re lehúzzuk a fecskendő dugattyúját. Ha vér jelenik meg a fecskendőben, biztosak lehetünk benne, hogy jól szúrtuk meg a vénát. Ilyenkor a fecskendőbe szívott vérrel együtt, lassan, egyenletes mozdulattal, a dugattyút nyomva, intravénásan beadhatjuk a gyógyszert. A fecskendő kiürítése után nyomja meg hüvelykujját a szúrás helye fölé, és lassan húzza ki a tűt. Végül steril gézzel megnyomhatjuk a szúrás helyét a vérzés korlátozása érdekében.
Intramuszkuláris injekció
Az intramuszkulárisan beadott gyógyszerek sokkal lassabban fejtik ki hatásukat, mint az intravénásan alkalmazottak, de a kevésbé tapasztalt emberek könnyebben be tudják adni. Az intramuszkuláris injekció a nagy és jó vérellátású, de gyengén beidegzett izmok átszúrásával történik. Emiatt a ló nyaka (ún. "nyaki háromszög" - trapézizom) vagy a far (farizmok) a tökéletes hely, ha a ló nem rúg. Tudnia kell azonban, hogy ezek vérerekben gazdag és erősen beidegzett helyek. Ez a módszer izoozmotikus, vizes, olajos oldatok és szuszpenziók beadására használható.
Ha intramuszkuláris injekciót szeretne beadni a ló farába, álljon "biztonságos helyen", azaz párhuzamosan a lóval, fejét a farok felé fordítva, a csípőcsontnál, hogy a ló lába ne érje el. Innen könnyedén beadhatja az injekciót. Az intravénás injekcióhoz hasonlóan fertőtlenítjük a szúrás helyét illetve környékét. Ezután továbblépünk a tű beszúrására. Érdemes többször megveregetni a ló farát, fecskendővel megfogva az előkészített tűt, hogy egy koppintással gyorsan és határozottan merőlegesen az izomba szúrhassuk.
A tű beszúrása után ellenőrizzük, hogy a korábban említett aspirációval (visszaszívás) átszúrtuk-e az ereket. Ha vér van a fecskendőben, távolítsa el a tűt, és ismételje meg az eljárást. Ha a vér nem jelenik meg, lassan, szisztematikusan beadhatjuk a gyógyszert, majd lassan kihúzzuk a fecskendőt. Ezt követően steril gézlappal nyomást gyakorolhatunk a szúrás helyére.
Hasonló a helyzet, ha a nyakba szeretnénk injekciót adni. Közvetlenül a szúrás előtt azonban érdemes megragadni, megcsípni egy bőrdarabot közvetlenül a tervezett szúrás helye előtt, hogy elvonjuk vele a ló figyelmét.
A relaxáns, görcsoldó csökkenti a fájdalmat, és nem torzítja el a véreredményeket és a betegség képét az állatorvosi vizsgálat során. Ráadásul az állatorvosnak nem kell időt vesztegetnie a ló lelazításával, hiszen a probléma okát keresve azonnal neki állhat kezelni a lovat.
Óriási hiba kólika esetén, ha az állatorvos érkezése előtt fájdalomcsillapítót adunk az állatnak. Sajnos ez lehetetlenné teheti a ló valós egészségi állapotának és a betegségek súlyosságának felmérését, valamint ennek eredményeként annak eldöntését, hogy szükség van-e műtétre. Mindig először telefonon kérdezze meg orvosát, hogy beadhatja-e a gyógyszert.
5.Sebek a lovaknál
A lovaknak, mint azt sokan tudják, nagy szükségük van a kint tartózkodásra, legeltetésre illetve a ménessel való kapcsolatra. Sajnos ezek az igények szülik meg a félelmeinket is, mert a lovak (bármilyen jól is biztosítjuk a területet és a kerítést) mindig találnak számunkra észrevétlenül egy olyan elemet, ami felsértheti őket.
Az is nyilvánvaló, hogy a csoport tagjai között felmerülő konfliktusokat olykor erőszakkal – patával, foggal – oldják meg.
Mindezek a "veszélyek" okozzák azt, hogy sok tulajdonost fél attól, hogy kiengedje a lovát, lovait a legelőre a versenyszezonban.
A vérző ló látványa nem kellemes, de ha már ilyen szituáció történik velünk, tudnunk kell, hogyan kell lereagálni, hogy ne fejvesztve, elhamarkodottan cselekedjünk.
Hogyan lássuk el a sebeket?
Először is: alaposan meg kell vizsgálnunk a sérülést, és fel kell mérnünk, hogy mi magunk végezzük-e a további ápolást, kezelést - hogy éppen csak egy erősen vaszkularizált hám felszíni horzsolásáról van szó, vagy egy olyan sérülésről beszélünk, ami már állatorvos beavatkozását igényli.
Az epidermisz (hám) ártalmatlan sebei
Ha egy ilyen sebbel találkozunk (nem igényel állatorvosi ellenőrzést), a vérzést először le kell állítani, ha fennáll. Emlékezzünk arra, hogy ne dörzsöljük meg a sebet a kötözés illetőleg a vérzés elállítása közben. A sérülésben lévő idegen testek (pl. homokszemek) ráadásképp irritálják azt, fokozzák a vérzést, és ezáltal fájdalmat okoznak betegünknek.
A seb dörzsölése helyett óvatosan itassa le a vért a sérült területről. Ezt úgy tesszük, hogy steril kötszert helyezünk a sebhelyre, és kb. 5 percig odanyomjuk. A sebtisztításhoz fiziológiás folyadékot vagy végsőesetben forralt vizet érdemes használni.
Ezután a sérült helyet fertőtlenítőszerrel, például Rivanollal le kell fertőtleníteni. A fertőtlenítés után érdemes "szabadon" hagyni a sebet kenőcs alkalmazása nélkül, mert az meghosszabbítja a gyógyulási folyamatot. Alternatív megoldásként különféle típusú száraz fertőtlenítőkhöz nyúlhatunk, felgyorsítva a varasodás kialakulását.
Komoly, mély sebek
Ha a seb sokkal súlyosabb, mély és varrást igényel, akkor semmiképpen ne nyúljunk hozzá, ezzel is korlátozva a külső kockázatot (nyáron - ne repüljenek rá legyek, a ló ne dörzsölje, érintse meg a sebet, stb.). Ha túl hosszú a várakozási idő telik el az állatorvos megérkezéséig, akkor fiziológiás folyadékkal átitatott steril gézlapot helyezhetünk a sebhez, és rátehetünk egy összehúzó kötést, amely közelebb hozza egymáshoz a seb széleit, így megállítja az esetleges vérzést.
Komperssziós (nyomó) kötés
A vérzés megállításának legjobb módja a fent említett nyomókötés felhelyezése. Közvetlenül a sebre alkalmazzák. Több réteg steril tamponból áll - a seb méretétől illetőleg a vérzés mértékétől függően), amelyek még ligninnel vannak körbetekerve (egy további réteg, amely felszívja a vért). Ezután mindent egy rugalmas fáslival rögzítenek.
Egy ilyen kötszernek köszönhetően a sérülés után 12 órával is be lehet majd a sebet varrni.
Ha a kötszer átázott, ne távolítsa el, mert ez súlyosbítja a sebet. Ilyen helyzetben érdemes egy további réteg nyomókötést felvinni anélkül, hogy az előzőt eltávolítanánk.
Idegentestes sebek
Mi van akkor, ha a sebet a sebben maradt idegen test (pl. ág, drót) okozta? Egyáltalán nem érdemes saját kezűleg eltávolítani, mert megnagyobbíthatjuk a sérült területet illetve vérzést okozhatunk. Ráadásul egy idegen test eltávolításakor, előfordulhat, hogy nem alaposan távolítjuk el, teljesen öntudatlanul maradnak a sebben apró töredékek, amelyeket minden bizonnyal nehéz lesz eltávolítani.
Figyelem!
Gyulladáscsökkentőt semmilyen seb esetén nem szabad a lónak adni. A látszattal ellentétben ez nem védi meg kedvencünket a fertőzés szervezetben való terjedésétől.
6.Sántaság
Sántaság, azaz a ló fájdalomra adott reakciója, amely valamely mozgásszervi problémájával kapcsolatos.
Sántaság fokozatai:
Csak ügetés során észrevehető.
Lépés közben látható, kísérő (biccentő) fejmozdulatokkal (a ló az érintett láb letételekor fejét felemeli, másikoldali végtagját a talajra helyezve leengedi).
A ló egyáltalán nem támaszkodik az érintett végtagra, a többi lábain ugrálva közlekedik.
Elméletileg a fenti felosztás nagyon egyértelmű, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a különböző szintek megkülönböztetése nem is olyan egyszerű. Attól függ, hogy a lovat milyen talajon tesztelik, felépítése és temperamentuma is szerepet játszik - a sántaság mértékének felmérése nagy problémát jelenthet számunkra. Ugyanez vonatkozik annak meghatározására is, hogy melyik végtag érintett – gyakran még egy tapasztalt állatorvos számára is nehéz feladat.
A lovunk megfigyelésekor, vizsgálatakor érdemes megkérni a másik segítő személyt, hogy egyenes vonalon fusson az állattal, kezdetben tőlünk messzebbi pontra haladva, majd megfordulva egyenesen visszafelé szaladva. A tesztet puha illetve kemény talajon egyaránt, viszonylag egyenletes felszínen érdemes elvégezni.
Érdemes tudni, hogy lépés során a ló sokkal messzebbre helyezi az érintett lábát, mint az egészségest. Ez egy egyszerű ténynek köszönhető - a ló késleltetni akarja az érintett láb földre helyezésének pillanatát, és ezzel egyidejűleg lerövidíteni az érintett végtagra való támaszkodás idejét.
Ha a hátasunknak az elülső lábakkal van problémája, az a nyak fokozott munkáját eredményezi mozgás közben. Így a fájó végtag lerakásakor a ló felemeli a fejét. Ha az egyik hátsó láb érintett, azt a csípőcsont gumóiból lehet felismerni. Az a gumó, amely jobban "lemegy" középre, az az oldal okozza a fájdalmat.
Állatorvos felhívása sántaság miatt
Érdemes az állatorvossal beszélni, nem csak azért, hogy körbeírjuk, milyen típusú sántasággal állunk szemben, és melyik láb sérülhetett meg, hanem azért is, hogy válaszoljunk az alábbi kérdésekre:
volt-e a ló mostanában körmölve, vagy patkolva?
a patkolás melegen vagy hidegen történt?
kialakultak-e duzzanatok, elváltozások, deformitások illetve emelkedett hőmérsékletű helyek?
„friss” sántaságról van-e szó, vagy hosszabbtávú (pár nap)?
Ha friss sérüléssel van dolgunk, ami például lovaglás közben történt, akadályugratás után (a ló megütötte magát a rúdba), akkor érdemes abbahagyni a lovaglást, és a rövid lovas nélküli sétát követően után lehűteni a fájó lábat vízzel. Ha a láb duzzadni kezd illetőleg megváltoztatja az alakját, érdemes erősebb és hosszan tartó hűtésre váltani.
Figyelem!
Ilyen helyzetben hibás döntés lenne bármilyen hűsítő kenőcsöt bedörzsölni vagy fáslit feltenni, mert az fokozza a duzzanatot, elmélyíti a sérülést és ezáltal a fájdalmat is. Az állatorvos megérkezéséig az erek szűkítése illetve a kibocsátott hő minél nagyobb mértékű csökkentése legyen a célunk. Tehát a legjobb hideg vízsugárral hűteni le a szenvedő, sérült lábat. Ha nem tudjuk, melyik végtag „sérült”, hűtsük le mind a négyet.
A sérülés napján a fenti eljárások után a következő három napon is folytatni kell a hűtést, függetlenül attól, hogy járt-e már nálunk az állatorvos, vagy sem. Ebben az esetben (a friss sérülés utáni naptól kezdődően) el kell kezdeni az agyag vagy a hűsítőkenőcs használatát.
Használja az új technológiákat a sérülés bejelentése során
A probléma állatorvos felé történő bejelentésekor érdemes kihasználni a jelenleg rendelkezésre álló technológiai lehetőségeket. Például, mielőtt bekötözne egy mély sebet, fényképezze le, és küldje el az orvosnak. Az Ön verbális beszámolójával együtt minden bizonnyal segít neki a pontosabb diagnózis felállításában.
Talán, ha szükség lesz rá, úgy dönt, hogy elhalasztja a kevésbé sürgős eseteket, és egyenesen az Ön lovardájába jön. Ráadásul át tudja alaposan gondolni, hogy erre a konkrét esetre mit vigyen magával, és a helyszínen nem fogy ki a szükséges gyógyszerből vagy tárgyból (bár általában az állatorvosi mobilpraxisok olyanok, mint a feneketlen kutak, és gyakorlatilag minden van).
Ne feledjük azonban, hogy a szóbeli helyzetjelentés és az MMS-ben küldött fényképek nem elegendőek a betegség, sérülés vagy állapot teljes körű diagnosztizálásához. Ez csak egy tipp az állatorvos számára, hogy tudja, milyen eset vár a segítségére. A végső diagnózishoz elengedhetetlen az élő konzultáció!
7.Mit tehetünk az állatorvos megérkezéséig - összegzés
- Ellenőrizze a ló alapvető fizikai paramétereit: pulzusszám, légzésszám és testhőmérséklet.
- Forduljon állatorvoshoz, adja meg neki a mért paramétereket és a nyugtalanító tüneteket. Ha tud küldjön neki képeket!
- Ha a lovának kólikája van, nem engedheti meg neki, hogy a lassú sétáltatás során, lefeküdjön és hemperegjen. Adjon neki intravénás injekciót, vagy ha nem biztos magában, intramuszkuláris injekciót görcsoldóval (relaxánssal).
- A felső hámréteg kisebb sebeit fiziológiai oldattal tisztítsa meg és fertőtlenítse. Végül száraz fertőtlenítőszert használhat a varasodás felgyorsítására.
- Hagyja változatlanul a súlyos sebeket az állatorvos megérkezéséig. Ha túl sokáig kell várakozni az állatorvosra, vagy a seb erősen vérzik, fiziológiás sóoldattal átitatott steril gézlapát helyezhet a sebre, és helyezzen rá nyomókötést.
Lovunk életének vagy egészségének veszélyeben léte esetén nem szabad elhamarkodottan cselekednünk. Ha nem tudjuk kezelni a helyzetet, ne szégyelljük más lovasoktól segítségét kérni. Ne felejtsük el, hogy az sajátkezű kezelés csak ronthatja a helyzetet. Minden lótulajdonos felelőssége, hogy azonnal állatorvost hívjon és megfelelő diagnosztikát végezzen, ha a ló nyugtalanító viselkedést mutat. Egyedül csak megelőző intézkedéseket tegyünk, a végső diagnózis és kezelési terv érdekében pedig forduljunk állatorvoshoz – elvégre patás barátunk egészségéről van szó.
A termék sikeresen bekerült a kosarába
